A holnapi nap folyamán (2011. 10. 01.) újabb feltöltéssel bővül weboldalunk. I. Lipót kori dukátok, tallérok és krajcárok kerülnek fel, melyek hengeres pénzverési technikával készültek, ezáltal az érmék minimálisan hajlítottak.
I. Lipót
III. Ferdinánd és Mária spanyol hercegnő gyermeke. 1657. április 20-án lépett a magyar trónra (egyidejűleg német-római császár és cseh király is volt). Felfüggesztette a magyar rendi alkotmányt, bevezette a nyílt abszolutizmust, valamint hatalmas méretű protestánsüldözésbe kezdett. 1678-tól gróf Thököly Imre vezetésével felkelés bontakozott ki ellene, melynek hatására I. Lipót 1681-ben lemondott a nyílt abszolutizmusról, és megerősítette a magyar rendek kiváltságait. Valamint néhány helységben engedélyezte a protestánsok szabad vallásgyakorlatát, megszüntette a kormányzóságot, és az országgyűlés is újra választhatott nádort. 1686-ban felszabadult Buda, majd a magyarországi városok és várak. Az uralkodó, a felszabadító háborúk utáni helyzetet kihasználva a magyar rendeket rákényszerítette, hogy ismerjék el a Habsburgok örökösödési jogát. Ezzel megszűnt a szabad királyválasztás. 1690-ben Erdélyt beolvasztotta a birodalomba. Az országos méretű elégedetlenségek hatására sorra követték egymást a felkelések, először az 1697. évi hegyaljai, majd az 1703. évi tiszaháti felkelés, amely a Rákóczi-szabadságharcba torkollott. Közben 1701-ben kitört a spanyol örökösödési háború XIV. Lajos francia király és I. Lipót között. Így a magyar király kénytelen volt megosztani katonai erejét, ezáltal döntő fordulatot hozó eredményt egyik hadszíntéren sem tudott elérni.
Rendkívül vallásos uralkodó volt, élete végéig a jezsuiták befolyása alatt állt. Több nyelven beszélt, egyetemeket alapított. 1667-ben megalapította a spanyol lovasiskolát. Idős korában egyre inkább ragaszkodott az általa kialakított, merev rendszerhez, ami miatt fiával, I. Józseffel szemben is ellentét alakult ki. 1705. május 5-én halt meg Bécsben.
Hengeres pénzverés
A XVII. században kezdődik meg. A két egymás felett elhelyezkedő, nagyon pontosan szinkronban mozgó acélhenger felületébe készítik a veret negatív mintáját. A hengerek közötti rés kisebb, mint a fémszalag vastagsága, amit közéjük fűznek, így az érme mintáját belesajtolja a szalag anyagába. Miután a lenyomatok elkészültek, érmékké darabolják a szalagot. Jellegzetessége, hogy az érmeknek egy bizonyos hajlítottságot kölcsönöz.
 |  |  |  |
Kulcsszavak: régi pénz, numizmatika, aranyforint, érem, érme, arany pénz.